Holokauszt-emléknap van ma a
világon.A zsidók nemzeti tragédiája a
Holokauszt.Voltak más nemzetek is
ott,de a legtöbbet a zsidó
nemzet szenvedett.A mai napig mély
seb azoknak akik átélték
és hazajöttek. Az elpusztultak
hozzátartozóinak nagy fájdalom emlékezni
erre a borzalmas eseményre.Családok
nem jöttek vissza.Mi lett volna ,ha
Hitler győzött volna? Rossz
rágondolni.Sokan kételkednek abban,hogy
volt Holokauszt, sőt tagadják.Ez intő
jel,hogy sok országban megerősödött a
szélsőséges jobboldal.Aki nem élte
át annak nehéz megérteni a
zsidó nép fájdalmát.Még vannak életbe
azok közül akik átélték és
hazajöttek.Ők az élő tanuk.Ez már
történelem.Mit tudhatunk meg a Holokausztról
?
A holokauszt (a görög
ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, t.i.
égőáldozat). A szó a Szeptuagintából
ered és a héber עוֹלָה
ólá-nak („ami felmegy”), azaz a „teljesen elégő
áldozat”-nak a tükörfordítása. Zsidó terminusa azonban nem ez,
hanem a Soa vagy Soá (שׁוֹאָה), ami a teljes
pusztulást, kiirtást jelenti (jiddis חורבן)
Churben).
A holokauszt a náci Németország által
kontrollált területeken a
második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista
német kormány által eltervezett és irányított népirtás
neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó
esett áldozatul.
A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált
megsemmisíteni: a cigányokat (Porajmos), az oroszokat
(különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket (Generalplan
Ost), a fogyatékosokat (Aktion
T4), a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási
ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat vagy Jehova
Tanúit. Sok kutató nem veszi bele ezen csoportokat a holokauszt
definíciójába, hanem azt a zsidó nép irtásaként határozza meg, A
nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval
nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi.
Tovább : http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt
Gyermekkoromba hallottam a Holokausztról
azoktól akik hazajöttek.Még akkor
nehezen tudtam megérteni és átérezni
a zsidó nép szenvedéseit.Nagyapám
szerint ez olyan volt mint a
mohácsi csata vagy a tatárjárás a
mi történelmünkben.Azt is mondta,hogy
fiatal korában átélte a trianoni
tragédiát.Volt amikor a Don-kanyari
háborúhoz hasonlította a Holokausztot.Mi
történt Magyarországon ?Ezt is sokan
tagadják '
1941 és 1945 között több mint
400 000, a mai országterületről 200 000
magyar zsidó esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német
nemzetiszocialisták
és magyarországi szövetségeseik által megszervezett deportálásoknak,
a magyar hatóságok brutalitásának, a halálmeneteknek, az
auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs
táborok szörnyű körülményeinek. A holokauszt minden
tizedik, a legnagyobb nemzetiszocialista megsemmisítő tábor,
Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata
magyar állampolgár volt.
Letartóztatott zsidó nők menete a
budapesti Wesselényi
utcában (1944. október 20./22.)
Tovább : http://hu.wikipedia.org
Ma a világon megemlékeznek a
Holokausztról.Ezt teszi ma sok magyar. Bár
ne ismétlődne meg sohasem'
Holokauszt-emléknap - Szita Szabolcs: az emberiség
szégyenére emlékeztetni kell
Budapest, 2012. január 27., péntek (MTI)
- Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére
emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés ellen, hogy
elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés
alkotásban - mondta Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt
Emlékközpont ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a holokauszt
áldozatainak nemzetközi emléknapján.
A megemlékezésen
rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat,
emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek "a régi szörnyű
vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és
kényszermunkára szállítottak", azoknak pedig kötelességük, hogy
"felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen", és hogy bízzanak
abban: "egyszer mégiscsak észre tér az ember", és "nem akarja majd
szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni,
megsemmisíteni" - fogalmazott.
A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete
Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon
"hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt
honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az
embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel."
Utalt rá, hogy a vagon "a náci korszak
egyik jelképe lett", amely "szörnyűbb, mint a börtön", s ahol
hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és élelem, "csak zárt
ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör, levegőtlenség.
Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása."
Mint mondta, a vagon "az embertelenség, a
megalázottság, a halál szimbóluma", és "azoké az embereké, akik
mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték". Hozzátette: a
második világháború után "a földkerekségen szinte egyetlen napig
sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak vagonok; igaziak
és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak gyűlölködések,
gyilkos indulatok."
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete
beszédében hangsúlyozta: "azért gyűltünk össze, hogy (...)
kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (...) a demokrácia, a
szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett".
Kifejezésre juttatta, hogy "a
holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon"; kétségbe vonják a
szörnyű cselekedeteket, és "megfosztják az áldozatokat, a
gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól". Ez
nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal
a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva
tanuljanak a holokauszt borzalmaiból - állapította meg.
Az antiszemitizmus jelenségével
kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni
előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael
állama továbbra is célpontja "a visszataszító antiszemita
támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci
uralom borzalmainak" - tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra a
válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó
hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael
a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a
világon, védettek legyenek "az ordas eszmék ellen".
Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a
zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan "ordas
erők", amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a
zsidó emberek "elszántan képesek az önvédelemre".
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap
alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja
Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója
által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: "az ENSZ (...)
folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért
törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és
igényeinek érvényesülését - mindennap és mindenhol."
Utalt arra, hogy a vészkorszak idején
"másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik
kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek
tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti
gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az
áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette."
Mint írta, "ezért is idézzük fel ragyogó
példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul
Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját.
Ma, amikor mindazokra emlékezünk - fiatalokra és idősebbekre
egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden
nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre
való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket."
A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő,
illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok
Emlékfalánál.
A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a
Holokauszt Emlékközpont előtti téren az Elhurcolt életek című
vándorkiállítást, amely február 26-ig lesz látogatható. A
vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete Alapítvány,
egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét
a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a
munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás,
kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét,
valamint a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt
legyilkolását.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén
nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává
január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az
emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei
megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő
náci tömeggyilkosságok történetét.
Holokauszt-emléknap - Megemléke